Kérjük, válasszon...
Szerelem egy pillantásra: Hannover
Vannak városok, akikről beszélnek az emberek. Akkor is, ha még nem is járt ott az ember. Hannover ebben egy kicsit más: A város csak akkor lesz beszédtéma, ha az ember odautazik. Akkor aztán annál inkább, mivel Hannoverben hihetetlenül sok felfedeznivaló van, amit az ember a város viszonylag új, az újjáépítés által meghatározott homlokzatáról nem is sejtene. Ezért aztán szívesen tesz egy második vagy harmadik látogatást is Hannoverbe – mert újra meg újra megéri.
Ahol az emberek találkoznak. És ahová az ember megy.
Az emberek kettő téren szoktak találkozni, ha a városban randevút beszélnek meg: A pályaudvar előtt az Ernst-August-téren az emlékműnél, vagy a Köpcke-nél, a város főterén. Szokatlanul nagynak tűnik a belváros, amely a korábbi óvárosból az évszázadok során egészen a XIX. században megépített főpályaudvarig nőtte ki magát. Ma az óváros nem több, mint ami korábban volt, a fennmaradt városrész néhány utcára koncentrálódik. Mégis megér egy látogatást, nem csak azért, mert itt továbbra is számos zegzugos utca, eredeti kocsma és kedves üzlet található, hanem a középkori Régi Városháza miatt is.
Majdnem egy évszázadon keresztül építették, különböző hozzá- és átépítéseken ment keresztül, egyszer le is akarták bontani, azonban 1850-ben teljesen a XV. század stílusában állították helyre – egy első rangú nevezetesség. Praktikus: Mindjárt vele szemben áll a vásárcsarnok, Hannover hasa. Nagy múltú helyen és kiváló környezetben. Az akkor és a ma között: Városháza, kastély és a Nana-szobrok. Az óváros és a Maschpark, a szép belvárosi park között áll az Új Városháza. Nagyságának és pompájának köszönhetően történelminek tűnik, mintha abból a korból származna, amikor Hannover még királyság volt, pedig valójában csak 1913-ban avatták fel. Az impozáns kupolacsarnokból a keleti szárnyon keresztül jutunk el az új fogadóterembe, amelyben újra meg újra érdekes kiállítások láthatók és kisebb rendezvényeket tartanak. Megér egy pillantást vetni a „Hodlersaal“ tanácsteremre, amelyben a svájci Ferdinand Hodler monumentális falfestménye, az „Egybehangzás“ kapott helyet, amely Hannover reformációra történő áttérését ábrázolja. Szintén mágnesként hat a nagyközönségre a Leine-kastély, amely az alsó szász tartományi parlament székhelye és korábbi királyi rezidencia. Itt kezdődik a szobor utca is, amelynek leghíresebb – annak idején rendkívül vitatott, ma hőn szeretett – objektumai az 1974-ben kiállított Nana-szobrok, Niki de Saint Phalle alkotásai.
Színpadot szabaddá tenni: Hannover nagyban játszik
A művészetet azonban nem csak a nyilvános tereken mutatják be bőségesen: az Állami Színház, az Operaház és a Kerti Színház a Nagy Kertben, amely mozgalmas nyári musicalek színpada, az Új Színház, Hannover boulevard-színháza, a Theater am Aegi színház, mindenféle vendégtársulatok játékának színtere és egy komoly szabad színházi élet – színházi műhellyel a Pavillonban, a Theater an der Glocksee színházban, a Commedia Futura-ban, a Hinterbühne-ben, a Fenster zur Stadt színházban és a Mittwochstheater-ben – teszi Hannovert első osztályú színpadi élménnyé. A táncot és a balettet is méltón képviselik – a Tanztheater International táncfesztivál, a koreográfusok nemzetközi versenye és a tangófesztivál évente már önmagában három kiváló színvonalú rendezvényt jelent. Emellett: Sanzon, kabaré, jazz minden fajtája – Hannover Németország Jazz-, és természetesen a rock és pop fővárosának számít, – gondoljunk csak a Scorpionsra vagy Lena-ra. Ezenkívül: Múzeumok tucatjai jelentős gyűjteményekkel, galériák, műegyletek... és és és. De ahogy mondtuk: Hannoverben tényleg hihetetlenül sok felfedeznivaló van.
