Egy város, mintha nap volna, és utcák, mintha napsugarak volnának
Egy nagy, pompás kastély, de nincs óváros? – Karlsruheban talán felteszi magának az ember ezt a kérdést. Karlsruhe egy fiatal város, csak 1715-ben alapították, így hiányoznak innen a sok más német városban megtalálható középkori sikátorok. A badeni őrgróf Karl-Wilhelm álmai városát egy rajztáblán tervezte meg. Közepére egy kastélyt álmodott, ahonnan, mint az iránytű szélrózsájából 32 utca és fasor ágazik ki, legyezőszerűen, napsugarak módjára. Így Karlsruhe a kezdetektől fogva városfal nélküli város volt, nyitott a barátokra és vendégekre, toleráns és liberális. Az alapításban részt vettek franciák, lengyelek, olaszok és svájciak, illetve sok német tartományból érkezett ember is. Az 1818-as badeni alkotmány messze meghaladta a korát, és 1822-ben itt építették meg Németország első parlamentépületét.
Klasszicizmus a városban, badeni konyha a tányéron
Friedrich Weinbrenner építész munkája fémjelezte a városképet a XIX. század első felében, és még ma is sok épülete megtalálható Karlsruhe belvárosában; így a Marktplatz (piactér) az evangélikus városi templommal és a városházával a Via Triumphalis-nál kiépített észak-déli tengelyvonalnál Európa legjelentősebb klasszicista terei közé tartozik. Ezzel szemben a város hangulata nem olyan szigorú, mint az építészete: A piac körül lévő utcai kávézókból és sörkertekből figyelhetjük meg a városi életet, vagy bevásárló körútra indulhatunk Baden leghosszabb bevásárló utcájában, a Kaiserstraße-ban, vagy kitűnő badeni csemegékkel kényeztethetjük magunkat. Végül pedig belevethetjük magunkat a tarkabarka karlruhe-i éjszakába. A következő nap pedig Karlsruhe sok múzeuma, pl. a Tartományi múzeum a kastélyban, vagy nyilvános parkjai és zöld területei szolgálhatnak vonzó alternatív programként: A botanikus kert, kastélykert és a zoológiai kert mind-mind egy zöld sziget és a nyugalom oázisa, amelyek már önmagukban is megérnek egy látogatást Karlsruheba – ha nem lenne itt annyi más érdekes látnivaló. Mivel a szellemi élet a városban mindig is egy kicsit liberális volt, virágzik a művészet, kultúra és média, akárcsak a partik, bevásárlás és a tipikus badeni vendégszeretet.