Mozart városa, Augsburg Németország történelmileg egyik legjelentősebb városa. És az egyik legszebb is. Aki régi utakon sétál a városon keresztül, az egy kis fantáziával átélheti, hogy akkoriban, a bankár- és kereskedődinasztia Fuggerek idején mekkora jelentősége volt Augsburgnak – kiemelkedő pénzügyi és nemzetközi kereskedelmi metropoliszként és a művészetek otthonaként.

A kultúrát sokféleképpen lehet értelmezni és definiálni. De egész egyszerűen is ki lehet ejteni: Drezda. A kiemelkedő kulturális javak bősége és pompája annyira lenyűgöző, hogy a látogatónak eláll a lélegzete a csodálattól. És mivel a drezdaiak arról is gondoskodtak, hogy mindez egy csodaszép folyómenti vidéken jöjjön létre, az ámulathoz egész gyorsan a színtiszta lelkesedés is társul.

Nem sok olyan város van, amelynek a jelenkor történelmében a „volt főváros” címmel kell élnie. Bonn egyike ezeknek. Aki azonban azt gondolta, hogy Bonn fővárosi babérok nélkül Csipkerózsika-álomba merül, annak csalódnia kellett. Korábban „szövetségi falu”, ma nemzetközi rangú gazdasági és kulturális metropolisz: Bonn olyannyira öntudatos és nyitott a világra, mint soha azelőtt.

Saarbrücken: egy szimpatikus város élénk kulturális élettel, barokk építészettel, francia hangulattal és saar-vidéki életstílussal; egyetemi és tartományi főváros, gazdasági központ és vásárváros. A saar-vidéki metropolisz egy három országból álló nagytérség központja, egyszersmind könnyed, hangulatos és boldog város, ahol az ember jól érzi magát.

Azt, hogy mennyire muzikálisak a lipcseiek, már az is jelzi, hogy 1989-ben ebben a városban ütötték a békés forradalom taktusát. A rendszerváltás után Lipcse a „hősök városa” nevet kapta – ami éppúgy jellemezhetné a nagy zenészeket, karmestereket és zeneszerzőket is, akik itt jobban jelen vannak és népszerűbbek, mint bárhol máshol.

Vajon a freiburgiak azért olyan vidámak, mert náluk többet süt a nap, mint bárhol máshol, vagy a freiburgiakat azért jutalmazták különösen sok napsütéssel, mert annyira derűs kedvű emberek: Ki tudja ma már? Az azonban biztos, hogy Németország legdélebbi nagyvárosában csodálatosan lehet élni.

Mi van Berlinben, ami nincsen más világvárosban? Itt vannak például maguk a berliniek, akiknek nyers, de mégis kedves bája meghatározza ezt az egészen különleges berlini atmoszférát. Emellett természetesen egy szinte hihetetlen gazdagság látnivalókban, amelyekben az új korszak kezdete és a korszellem éppúgy visszatükröződik, mint a 20. század nagy történelmi eseményei és drámái.

Lübecket, a hanza városok királynőjét 1143-ban, a „Balti-tenger partjának első napnyugati városaként” alapították. Középkori hangulat és kultúrtörténeti látványosságok, mint a Holstentor határozzák meg még ma is a csodálatos városképet, és emlékeztetnek a szabad birodalmi és hanza város nagy múltjára.

Mannheim megmozgat: 1817-ben Karl Drais itt, a Rajna és a Neckar partján elterülő egyetemi városban építette meg az első kerékpárt, 1886-ban itt gurult végig Carl Benz első automobilja az utcákon, 1921-ben ezt követte a legendás Lanz Bulldog, 1929-ben pedig Julius Hatry itt építette meg a világ első rakétáját. Teljesen nyilvánvaló, hogy a leleményes koponyák Mannheimban különösen jól érzik magukat.

Ha a német városok között létezik osztályelső, akkor az csakis Darmstadt lehet. Magasan képzett és olvasott, kulturált, sokoldalúan érdekes és ápolt külső – Darmstadt a tudomány, irodalom, művészet és építészet révén egészen sajátos arculatot alakított ki, amely a várost messze földön híressé tette.