Randevú Németország közepén: Erfurt

Kedvező elhelyezkedése közlekedési szempontból a régi német és európai kereskedelmi utak kereszteződésénél, egy korai és messze terjedő piaci és kereskedelmi forgalom és egy fejedelemség létrehozása elősegítette, hogy Erfurt Türingia tartomány fővárosává fejlődjön. De nem csak a koronázott fejek és kereskedők találkoztak itt egymással, hanem a kultúra és az irodalom, a lélek és a papság, és az erfurtiak a világ minden tájáról érkező vendégeikkel.

Középkori élmény: Naponta élőben Erfurtban
Tornyokban gazdag Erfurt – így dicsérte egyszer Luther Márton a várost, mivel 25 plébániatemplom, 15 kolostor és káptalan és 10 kápolna tornya emelkedik az ég felé. Isten házának nagy száma, különösen a dóm és a Severikirche gondoskodott arról, hogy a krónikások és a kortársak Türingia Rómájáról beszéljenek. És valóban, a Mariendom és a Severikirche együttese Európában egyedülálló, robosztusan és fenségesen emelkedik a város fölé, a német gótika építészeti mesterműve. Belül különösen a szentély lenyűgöző, amelynek tizenhárom, majdnem 18 méter magas üvegablaka színpompás ciklust alkot. Szintén pompás az 1497-ben öntött „Gloriosa“ harang, amely a világ legnagyobb szabadon lengő középkori harangja. Ma a templomtornyok árnyékaikat szépen felújított fagerendás házakra és a szép reneszánszépületek homlokzataira vetik. Erfurt középkori városközpontja Németország egyik legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt városközpontja. Az Ágostonrendi kolostor, amelyben Luther Márton öt évig élt kolduló szerzetesként, a Predigerkirche, a ma evangélikus főtemplom és Erfurt második legnagyobb temploma, vagy az erődítmény a Petersbergi citadellán, amely az egyik legrégebbi fennmaradt városi erős, a középkori és újkori építészet nagyszerű példái.

Erfurt a templomok – és a hidak – városa. Összesen 142 híd ível át a Gera folyón, annak mellékfolyóin, és a Flutgrabenen az egykori városfal mentén. A számos vízfolyás és híd miatt kapat a belvárosi negyed a „Kis Velence“ nevet. A kereskedelmi forgalom szempontjából a középkorban fontos volt a Lehmann-híd és a Hosszú Híd, a leghíresebb azonban a Krämer-híd. Már 1117-ben megemlítették, először fahídként, majd később kőből állították helyre.

Ahol az ünnepi szezon évente nagyjából 12 hónapig tart
Számos jó ok van arra, hogy Erfurtba utazzunk – és legalább annyi jó alkalom is nyílik erre. Ezek közül egyik az év elején kezdődő Fastnachtszeit (Farsang éjszaka), a másik a Krämer-híd ünnep, Türingia legnagyobb óvárosi ünnepe. Messziről özönlenek a látogatók a régi sikátorokba a Krämer-híd körül és képzelik magukat a középkorba. Az erfurti fazekas piac kerámia kincseket kínál, nyáron a Domplatzot a virág- és kertészeti vásár színpompás szőnyeggé változtatja, ősszel pedig a gabonapiacon gyümölcs, zöldség, méz és sok más hazai termés kapható. Minden év november 10-én éneklő gyermekek vonulnak keresztül lampionokkal az utcákon és sikátorokon a Márton napi vásárra, hogy megemlékezzenek szent Mártonról és emlékezzenek a reformátorra (Link zu Spirituelles Reisen -> Luther) Martin Luther (/link). Az adventi időszakban pedig fahéj, gyömbér és sült mandula fenséges illata terjeng a városban. Ilyenkor a Domplatz kulisszái között betlehemi jászol, meseerdő, pékműhelyek, kézműves tárgyak, mézeskalács házikók és elgondolkodtató hangok mécsesek ezreinek fényében hívogatnak Németország egyik legszebb és leghíresebb adventi vásárára. Egy élmény, amely az egész várost egyszerre megérinti és lelkesíti.