Mainz

Mainz: Gutenberg városa és Németország borkirálynője.

Mainz egyetemi város, római város, médiaváros, tartományi főváros – és egyben a román dóm, Gutenberg könyvművészetének és a rajnai karneválnak híres hármashangzatát jelenti. Emellett közel 2 000 év hatalmas örökségét is, amelyre méltán büszkék a mainziak. Ráadásul az, hogy a város kulturális gazdagságát még fejlett borkultúra is színesíti, Mainzot még szimpatikusabbá teszi.

Több mint 1000 éve a város képét egyetlen épület, a mainzi dóm uralja. Fejedelmien emelkedik ki a város központjából: Németország egyik legjelentősebb szakrális épülete, amelynek alapkövét 975-ben Willigis püspök védnöksége alatt tették le. Árnyékában húzódik meg a középkori és kora újkori Mainz: A zegzugos, szűk sikátorokban, amelyeket itt Nasengässchennek vagy Heringsbrunnengassénak hívnak, a sok kis boltban, butikban és kávézóban a csodaszép Kirschgarten körül romantikus favázas házaival és a Mária-kúttal (Marienbrunnen) lüktet az élet. A késői órákban érezhető, hogy Mainz Németország városai között a borok királynője; Rheinhessen a tartomány legnagyobb bortermelő területe, a fiatal borászgeneráció pedig rendre minden egyes évjárattal bizonyítja, hogy képes rendkívülit előállítani. Termékeiket előszeretettel fogyasztják a mainziak a hangulatos borozókban és kocsmákban, amelyek olyan jámbor neveket viselnek, mint a „Templomi persely” vagy „Gyóntatószék”. Hiszen a borpiac szintén egyike a város három nagy ünnepének. Amikor az ünnepet 1946-ban a háború után először rendezték meg újra, a francia megszálló hatalom 100 000 liter bort adományozott, ami a kibékülés és barátság hatalmas gesztusa volt. A másik két mainzi ünnep mi más is lehetne a Rajnánál, mint a karnevál és a minden alkalommal június utolsó négy napjában megrendezett Szentivánéji ünnepség, egy hatalmas kulturális fesztivál, amelyet eredetileg Gutenberg János emlékére rendeztek meg, ma azonban zene, régi szokások, kézművesség, kulinária és – természetesen – boros bódék színes kombinációja.

Ellentétben a pörgős óvárossal a Rajna partjáról Mainz panorámája előkelőnek, nyugodtnak, talán egy kicsit szigorúnak látszik. A panorámát két korszak uralja: A modern kor a városházával, a Hilton hotellal és a Rheingoldhalléval, valamint a barokk, ill. a reneszánsz stílus a Neues Zeughaus-szal, a Deutschordenshaus-szal és a hercegi kastéllyal. Ez utóbbi szokatlanul gazdag, differenciált tagolásával néhány kultúrtörténész szerint még magát a heidelbergi kastélyt is felülmúlja – még akkor is, ha erről a heidelbergieknek kicsit más a véleményük. Mainz egyben páratlan múzeumok otthona is egyben. Múzeumai közül elsősorban a Gutenberg múzeum és a választófejedelmi kastélyban lévő Római-Germán Központi Múzeum kiemelkedő. Az elő- és őstörténeti, római történelmi és korai középkori gyűjteményeket átfogó, nemzetközi hírű restaurációs műhelymunkák egészítik ki – Ötzi, a tiroli jégember is itt járt kezelésen. Szélesebb spektrumot, mintegy a kőkortól a modern korig megtalálható leleteket kínál a Mainzi Tartományi múzeum, amelynek alapítása 1803-ig nyúlik vissza, amikor Napóleon 36 képet ajándékozott. A püspöki dóm- és az egyházmegyei múzeum a dómban a püspöki templom és a püspökség történetéről ad értékes információkat; a Várostörténeti múzeum egy általános áttekintést nyújt, a Természettörténeti múzeum pedig a maga nemében a legnagyobb Rajna-vidék-Pfalzban. A kínálatot Mainz műcsarnoka teszi hatásosan teljessé: A régi vámkikötőnél fekvő épületet körben üveggel borították be, és a hét fokos szögben megdöntött kiállítóterem által igen markáns kialakítást kapott. Ha Ön ehhez hasonló dőlést venne észre saját magán is, az minden bizonnyal a városban kapható kitűnő boroknak tulajdonítható. Ez azonban nem balszerencse: Mainzban valószínűleg a lehető legjobb társaságot találja ehhez.

Highlights
Highlights

Discover Destination Germany with our interactive map

Adja hozzá kedvenceit. Mentse el, rendszerezze, ossza meg és nyomtassa ki választásait és tervezze meg teljes németországi útját.

0 kedvenc kiválasztva